A múzeum a templommal egyidoben épült rendházban kapott helyet. A négyszögletes egyemeletes épülettömb a templom déli falához csatlakozik, az épületszárnyak négyzetes alakú belso udvart zárnak körül. A rendházban lakott Magyarország utolsó uralkodója Habsburg IV. Károly király és Zita királyné, mikor az antant hatalom 1921. október 26-31. között az apátság épületébe internálta, mielott Madeira szigetére számuzték. Az épületben ismét szerzetes közösség él. Az új kiállítóterem, melybe a templomon keresztül juthat a látogató, idoszaki kiállításoknak ad helyet.
Tihany középkori eredetű, hagyományos kultúrája az 1950-es évekig élonek mondható. A vár, ill. az apátság birtokán dolgozó tihanyi lakosok jellemzoen szegények voltak, ez építészetükben is megmutatkozott.
A mintegy 2 ha-os parkban álló gyönyöru épületet szintén Kotsis Iván terezte, 1924-25-ben épült, valamikor Habsburg József foherceg nyaralókastélya volt, ma szálloda.
A Balaton-kutatás és kísérletes biológiai kutatás céljára hozták létre 1927-ben az intézetet, az ennek helyet adó - Kotsis Iván tervei alapján - 5 pavilonból álló épület együttes 1926-27.-ben épült.
A limnológiai intézet honlapja +
A hajóállomáson 1923-ban épült Sport Szálló - ma étterem - a Fürdotelep egyik legszebb épülete volt, körülötte árnyas parkkal.
A református templom 1793-ban épült, egyszerû téglalap alaprajzú építmény, ettõl nyugatra emelkedik a négy fehér pilléren álló zsindellyel fedett, ma is használt harangláb.
A tihanyi apátság birtokain a XVIII. sz. óta alloidális gazdálkodás folyt. A korabeli majorság épületei az 1830-as években épültek a Belsõ-tó falu felé esõ partján. Ma is eredeti állapotában látható a juhhodály és a 11 pár pilléren nyugvó lábas pajta, itt nyaranta a Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatói dolgoznak. A marha-, tehén-, borjúistállók felújított épületeit a Kõrösi Csoma Sándor Alapítvány kulturális és turisztikai célra hasznosítja. Az egykori cselédház ma felújított lakóház.
A Balaton-felvidéken már a rómaiak is termeltek szõlõt. Tihany már a monostor alapításakor jelentõs bortermelõ hely lett, s mind a mai napig az. Az apátsági birtokon termett szõlõ feldolgozására, tárolására építették 1822-ben a Belsõ-tó északi partján az egyedülálló, kettõs kereszt alaprajzú dongaboltozatos pincét és a klasszicista stílusú présházat. A pincében ma is kitunõ tihanyi bort tárolnak.